Mata Hari (1876. augusztus 7. – 1917. október 15.) a világtörténelem legismertebb női kéme, akinek élete a csillogó párizsi szalonoktól a kivégzőosztagig vezetett. Története a modern női öntudat, a manipulatív hírszerzés és a háborús propaganda különös elegye.

1. Korai évek és a „születés”
-
Polgári származás: Margaretha Geertruida Zelle néven született Hollandiában, egy jómódú kalaposmester lányaként. Apja csődje és szülei válása után élete kisiklott.
-
Házasság és tragédia: 18 évesen férjhez ment egy nála jóval idősebb katonatiszthez, akivel az akkori Holland Kelet-Indiára (ma Indonézia) költözött. A házasság pokoli volt: férje bántalmazta, kisfiukat pedig megmérgezték (valószínűleg egy bosszúálló cseléd).
-
Az átalakulás: Indonéziában ismerkedett meg a helyi táncokkal és kultúrával. 1903-ban, válása után nincstelenül érkezett Párizsba, ahol kitalálta magának a Mata Hari nevet és a „jávai hercegnő” legendáját.
2. A hírnév csúcsán
Mata Hari az 1900-as évek elején a „Belle Époque” (szép korszak) sztárja lett:
-
Egzotikus tánc: Ő volt az egyik első, aki a sztriptízt művészi szinten, „keleti rituáléként” tálalta. Fellépett a híres Musée Guimet-ben és a berlini operában is.
-
A kurtizán: Magas rangú politikusok, diplomaták és katonatisztek szeretője volt. Kapcsolatai révén szabad bejárása volt a legbefolyásosabb körökbe egész Európában.
3. Kémkedés az első világháborúban
Amikor 1914-ben kitört a háború, Mata Hari semleges állampolgárként utazgathatott. A luxusélethez pénzre volt szüksége, a hírszerzés pedig lehetőséget látott benne.
-
A német beszervezés: 1916-ban a németek állítólag 20 000 frankot fizettek neki (H 21-es kódnév), hogy informálja őket.
-
A francia ajánlat: Később a francia kémelhárítás feje, Georges Ladoux is megkereste. Mata Hari elvállalta a feladatot, mert remélte, hogy a pénzből biztosíthatja jövőjét szerelmével, egy fiatal orosz tiszttel.
-
A végzetes hiba: Kiderült, hogy nem volt képzett kém. Nyíltan levelezett, nem használt titkosírást, és túlságosan bízott a sármjában.
4. Letartóztatás és kivégzés
1917 februárjában Párizsban letartóztatták. A franciák egy elfogott (és valószínűleg a németek által szándékosan lebuktatott) távirat alapján vádolták meg.
-
A bűnbak-szerep: A francia hadsereg akkoriban súlyos veszteségeket szenvedett, a morál alacsony volt. Szükség volt egy látványos bűnbakra, aki megtestesítette a „belső ellenséget”.
-
Az ítélet: Bár Mata Hari váltig állította, hogy sosem adott át értékes információt, a haditörvényszék golyó általi halálra ítélte.
-
Az utolsó pillanat: 1917. október 15-én hajnalban végezték ki. Nem engedte bekötni a szemét, és a legenda szerint búcsúcsókot dobott a kivégzőosztagnak.
5. Történelmi értékelés
A mai történészek nagy része egyetért abban, hogy:
-
Mata Hari kettős ügynök volt, de valójában haszontalan kém. Semmilyen olyan adatot nem szolgáltatott, amely megváltoztatta volna a háború menetét.
-
A perét koncepciós eljárásként kezelik: a bizonyítékok gyengék voltak, a cél a közvélemény megnyugtatása volt.
-
Az alakja azért maradt fenn, mert ő volt a tökéletes „femme fatale”: szép, független, titokzatos és tragikus.
Mata Hari öröksége a kultúrában
-
Filmek: Olyan sztárok formálták meg, mint Greta Garbo (1931) vagy Sylvia Kristel (1985).
-
Múzeum: Szülővárosában, a hollandiai Leeuwardenben található a Fries Museum, amely gazdag gyűjteményt őriz a személyes tárgyaiból.